Minden pergető horgász titkolt-vagy kevésbé titkolt „betegsége”, hogy folyton keresi a számára ideális, kézhez illő felszerelést. Ez általában sosem egy, hanem szegmensenként különböző szett. Ezen belül van olyan bot, amit általánosan a saját körülményeihez igazítva legtöbbet használ az ember, és vannak olyanok, amik időszakosan kerülnek csak kézbe. Egy a közös bennük! A lehetőségeinkhez képest mindig a legtökéletesebbre törekszünk. Én legalábbis biztosan.
Éves szinten a horgászataim 90%-át a Dunának szentelem. A cél főként a süllő, őket pedig hol wobblerrel, hol pedig plasztik csalikkal igyekszem horogra keríteni. Mivel a kapitális egyedek lebegnek első sorban a szemem előtt, ha vízre szállok, a csalikat is hozzájuk igazítom. Ha wobblert teszek a kapocsba, az többnyire 9 centis, olykor mélyretörő modell, aminek nagy az ellenállása. Ha pedig gumihallal próbálkozom, a csaliméret 9 centitől felfelé terjed, és igazodva a víz sebességéhez a hozzájuk kapcsolt jigfej is többnyire jelentős súlyú, akár 20-30gr. Ehhez kell megfeleljen az a pálca, vagy pálcák, amiket nyugodt szívvel viszek ki a vízre nap mint nap. Az utóbbi 1,5 évben két olyan szett került a tulajdonomba, amelyek maximálisan kiszolgálják a dunai igényeimet (persze máshol is megállták a helyüket).
A finomabbik 2,10 méter hosszú és 14-42gr dobósúlyú gyors és rendkívül feszes pálca, a Daiwa Tournament AGS szériából. Őt használom általános wobbleres süllőzésre, illetve 10cm-es gumihal méretig és 25gr-os fejig jiges pecához. 2500-as méretű Daiwa Certate orsóval, azon pedig 0,12-es Daiwa Tournament 12Braid új, 12 szálas fonott zsinórral tökéletes az összhang és rengeteg tartalékkal bír, könnyed mivolta ellenére. Hiába gyors a bottest, rendelkezik azzal a játékkal, ami a finom veretésű süllőző wobblerekhez jól jön, mégis hatékony vele az akasztás.
Korábban két bottal jártam felszíni fogaskergetésre, de mióta ez a pálca megvan, többnyire elegendő őt magammal vinnem, mivel a könnyű 7 centis fahalakat is el tudom vele dobni ha muszáj, de bírja a nagy csalikat is. Apropó dobás! A nevében is szerepel az AGS jelzés, ami a rajta lévő gyűrűkre utal. Ezek a speciális karbonból készült botgyűrűk csak a Daiwa prémium kategóriás pálcáin találhatóak meg. A fémtalpas gyűrűkkel szemben nem csupán a kisebb súlyban mutatkozik meg az előnye. Mivel akárcsak a bottest, amire rásimul, ez is karbonból készül, jobban együtt él a pálca a gyűrűvel. Más jellegű, enyhébb rezonancia keletkezik dobáskor, a zsinór kifutásakor, így a dobástáv nagyobb és egy hajszállal pontosabb, mint egy hagyományos gyűrűsorral.
Az első gondolatom, mikor megjelent a cégnél az AGS gyűrű, hogy mennyire kell vajon rá vigyázni? Hiszen karbon, a karbon meg mint tudjuk törékeny anyag. Nem fog letörni, ha véletlenül odakoccan a csónak oldalához? Szállítás közben nem fog lemorzsolódni? Nem törik el, ha nagy terhelést kap a bot? Ilyesmi gondolatok jártak a fejemben, de az elmúlt hosszú időszak alatt, mióta használom, ezek az aggodalmak megszűntek. Aki ismer, tudja, nem vagyok operetthorgász. Azt az elvet vallom, hogy a felszerelés van értem, nem én a felszerelésért, ezért kap tőlem apait-anyait, amivel horgászom. Peca közben nincs idő pamut szőnyegre fektetnem a botjaimat, nem kímélem őket, így karbon gyűrű ide vagy oda, ezekkel sem bántam finomabban, mégsem történt eddig velük semmi probléma.
Kíváncsiságból beszélgettem a Daiwa cég hazai területi képviselőivel is, akik minden hibáról, bottörésről tudomást szereznek, hiszen hozzájuk futnak be ezek a termékek, de ezidáig összesen egy gyűrű sérülésről tudtak beszámolni(azt a botot garanciában cserélték). Tartani tehát nem érdemes tőle, ellenben nem tudom, hogy csupán a gyűrűk miatt, vagy a minőségi bottest az oka (valószínűleg mindkettő), de nagyon érzékeny a horgászbot. Mind wobbleres, mind pedig gumis peca közben minden apró rezdülés észlelhető vele. A csalivezetés halálpontos, gumizás közben pedig az utolsó kavicsot is meg tudom vele számolni aminek odakoccan a csalim a mederben.
A 42gr-os pálcával az alsó határ, amit még megfelelően tudtam vele kezelni, az 7 centis gumihal 5gr-os fejjel szerelve, a felső pedig 10 centis csali 25gr-os nehezék mellett. Hogy maga a blank milyen feszességgel bír, azt jól prezentálta a tavalyi közel 11,7 kilós süllőm, amit ezzel a szettel fogtam és a kapófogak mögötti csontba ékelte be bevágáskor úgy a horgot a bot, hogy fogóval kellett kiszabadítani. A bot erejét pedig az októberben fogott tiszai 30kg környékére saccolt harcsa tesztelte hathatósan, amit kemény küzdelem árán tudtam csónakba tessékelni.
Ennek a kombónak a párja, vagy ha úgy tetszik nagytestvére a 2,40 méter hosszú és 28-84gr dobósúlyú Tournament bot 3000-es méretű Certate orsóval kombinálva. Ezen 0,16-os 12Braid zsinór állja a megpróbáltatásokat. Ez a pálca betonkemény, kifejezetten nagy, 10 cm feletti méretű gumihalakhoz és 20 gr feletti jigfejekhez használom, mintegy kiegészítésként az előző bot mellé a nagyhalas plasztikos horgászatokhoz. Ezzel a pálcával egy balin és egy kis harcsa kivételével csak süllőket fogtam eddig, azokat viszont szép számmal, és köztük számtalan darabosat. Kifejezetten nehéztüzérségi gumis botnak szántam és ahhoz abszolút beváltotta a reményeket. A 2,40-es hossz elegendő a nagy gumik megfelelő lendülettel történő eldobásához és a hatásos bevágáshoz egyaránt. A botgerinc rettenetesen erős, és nem túlzok. A kapitális fogasokat is rövid időn belül ki tudtam vele fárasztani.
Sok esetben a csónak közelében akasztott termetes halat is pillanatok alatt felpumpálta, pedig nem feltétlen volt célom túl gyorsan rövidre zárni a küzdelmet. Ha meg tudnék fogalmazni a bottal kapcsolatosan hátrányt, akkor ez a túlzó erő, amit a halak felé mutat lenne az, hiszen a fárasztási élmény rovására megy. De az érem másik oldalán ott a tény, hogy nem haltípushoz és halmérethez választottam a felszerelést, hanem csalihoz. Egy súlyos gumihal pedig igényli az ilyen merev pálcát, ha tetszik, ha nem. Téli drávai horgásztúrám során is főként Ő kapott szerepet, hiszen a Dunához képest jóval sebesebb folyó igényelte a 30, de olykor a 35 grammos fejméretet is, ehhez pedig kellett az erő, nem beszélve a gyors vízben erősen küzdő vehemens halakról.
Ez a két páros garancia számomra, hogy hosszú évekig nem kell aggódnom attól, hogy egy sikeres folyóvizi peca bármilyen szempontból is múljon a felszerelésen, az ugyanis hibátlan. Ennek nyilván ára van, de hogy ezért az árért cserébe a kapott megbízhatóság és használatbeli élmény kinek mennyire éri meg, azt már ki-ki magának kell eldöntse. Hosszú távon mindenképpen meghálálja a befektetést, pláne ha az ember a fél életét a vízen tölti és a nagy halak megfogása érdekében nem jöhet szóba kompromisszum.
Írta: Sztahovits Péter
